Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 26 találat lapozás: 1-26

Névmutató: Szabó Katalin

1998. június 17.

Jún. 5-6-án Medgyes magyarsága ünnepelte a 10. számú magyar általános iskola első írásos említésének 275. évfordulóját. Az iskolát a római katolikus egyház szervezte és működtette 1948-ig, az iskolák államosításáig. Az iskola felvette Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király nevét. Az évfordulós ünnepség kezdetén megkoszorúzták a temetőben az elhunyt tanárok sírjait, majd jún. 5-én délután tudományos ülésszak kezdődött. Az egybegyűlteket Fekete Szabó Katalin, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány képviselője köszöntötte. Előadást tartott Sipos Gábor /Kolozsvár/, Kovács István, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Vincze Zoltán /Kolozsvár/ és Murádin László /Kolozsvár/. A következő napok ünnepségeinek egyik vendége Kötő József államtitkár volt. Leleplezték az iskola falán a magyar nyelvű bronz, valamint a román nyelvű márvány emléktáblát, melyeket Gergely István szovátai szobrászművész készítette. /Szabó M. Attila: Iskolai névadó ünnepség Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 17./

2000. december 27.

Hatodik alkalommal adták át idén a Bálint András emlékdíjat. Az alapítvány, amely a Hargita Népe egykori újságírójáról kapta a nevét, hat éve folyamatosan kiosztja e díjat az év legeredményesebb újságírójának. Az oklevelet és az emlékplakettet az idén Szabó Katalin, a Csíki Tv szerkesztője kapta meg. A díjat a szerkesztő a három éve folyamatosan jelentkező Visszajátszás című műsoráért, valamint a megye több lapjában és a Székelyföld kulturális folyóiratban megjelenő dokumentumriportjaiért és az oral history műfajában készült alkotásaival érdemelte ki. Szabó Katalinnak az elmúlt hét végén első kötete is megjelent Visszajátszás címmel, amely Csíkszereda polgári múltját elemzi, hangsúlyt helyezve a két világháború közötti időszakra. /Bálint András díjas Szabó Katalin. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2001. május 9.

Máj. 4-én kettős kulturális rendezvény színhelye volt a Pro Art Galéria Gyergyószentmiklóson: Botár László csíkszeredai festőművész tárlatmegnyitója és Sarány István - Szabó Katalin Megyecsinálók /Státus Kiadó, Csíkszereda/ c. könyvének bemutatója. A Megyecsinálók c. kötetet Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója mutatta be. A kötet az 1968-as csíkszeredai eseményekről közöl visszaemlékezéseket és dokumentumokat, amikor létrejött a 86%-ban magyar lakosságú Hargita megye, s amikor tömegmegmozdulás, két napos csíkszeredai tüntetés volt azért, hogy a megyeközpont Csíkszereda legyen és nem Székelyudvarhely. /Kiállítás és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2001. szeptember 17.

Sajtóper indult Gál Éva Emese /Gyergyószentmiklós/ újságíró, a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen, továbbá Ábrahám Imre és Szabó Katalin, gyergyói, illetve csíkszeredai lapok munkatársai ellen is. Valamennyi per erdőügyek miatt indult, és többnyire az Erdészeti Hivatal magas beosztású, Hargita megyei emberei a feljelentők. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete kiállt amellett, hogy a megjelent cikkek, illetve interjúk (Romániai Magyar Szó 2000. október 20., november 4-5., 22., 23., 24.) megfelelnek a szakmai követelményeknek. A feljelentő által kifogásolt interjúrészletek nem az újságíró, hanem a nyilatkozó parlamenti képviselő, Garda Dezső felelősségvállalásával jelentek meg. A feljelentők cenzúrát óhajtanak, Az igazság vagy az adatok megcsonkítását követelő véleményt az újságíró-egyesület nem támogathatja. /A sajtószabadság védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2002. július 22.

Júl. 19-én Aradon felbontották a Simándi Böszörményi Zoltán jeligés riportpályázatra beérkezett munkákhoz mellékelt, a szerzők személyi adatait tartalmazó zárt borítékokat. A zsűri döntése szerint az első a Haza jeligéjű munka (szerző Andó András, Arad), a második Vasparipa (Mózes László, Sepsiszentgyörgy), a harmadik a Kisherceg (Szőke Mária, Nagyvárad) került. Különdíjat kapott kilenc pályázó: Anonymus (Balta János, Arad), Arany-háromszög (Salamon Márton László, Kolozsvár), Balthazár (Simon Judit, Nagyvárad), Czumbil (Boros Ernő, Szatmárnémeti), Emelt fővel (Szucher Ervin, Marosvásárhely), Hollandus (Bálint Ferenc, Zilah), Rekviem (Szabó Katalin, Csíkszereda), Mitács (Sarány István, Csíkszereda), Viskikő (Sike Lajos, Szatmárnémeti). Valamennyi díjazott gyakorló újságíró. A díjátadásra júl. 27-én Aradon, a Jelen házban kerül sor. /Borítékbontás a Simándi Böszörményi Zoltán riportversenyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2002. október 2.

Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója visszaemlékezett: 1995-ben született meg a kiadó gondolata. A Szemtanú könyvek sorozatának első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Két évvel később jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. A sorozat harmadik darabja Szabó Katalin Visszajátszás c. kötete, amelyben Csíkszereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a következő, a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli "cirkusszal" foglalkozik. Legújabb sorozatuk a Státus-Tanulmányok. Az első kötete: Vécsei Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal sikerült átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. A kötet szerkesztője Vincze Gábor szegedi történész. A Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse című sorozat első könyve sikerkönyv volt, P. Gegő Eleknek a Moldvai Magyar Telepekről 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetője, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértője elvállalta e sorozat szerkesztését. A második kötet eredetijét 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. A reprintjét adták ki. A sorozat harmadik kötete Kájoni János nagy munkája, az Organum Missale. Kiadványaik között szerepel Gyergyószentmiklós monográfiája, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezső Székely közbirtokosság c. monográfiája és a román-magyar műszaki szótár is. 1989 után Beke György első erdélyi kötete náluk jelent meg, Gyulafehérvár árnyékában címmel. /Daczó Dénes: A betűk súlyával helyzetünkről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2004. augusztus 23.

A magyar származású, ausztrál színekben versenyző Balogh Suzanne aranyérmet szerzett a lövészet női trap számában, ezzel ő lett az athéni játékok első külhoni magyar olimpiai bajnoka. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke telefonon gratulált Zsuzsannának remek eredményéhez, amellyel az olimpiai arany mellé a Külhoni Magyar Sportcsillagok Díját, a Szervátius Tibor alkotta Boldogasszony-szobrot is kiérdemelte. Az MVSZ 1998-ban alapította a díjat, amelyet a Külhoni Magyar Sportcsillagok I. Világtalálkozója keretében adtak át először. A kitüntetést korábban elnyert kitűnőségek között van Balázs Jolán kétszeres olimpiai bajnok magasugró, Silai Ilona olimpiai ezüstérmes középtávfutó, Szabó Katalin négyszeres olimpiai bajnok tornász, Hunyadi Emese olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó és Bölöni László százszoros román válogatott labdarúgó. Az MVSZ szeretné a kitüntetést még a játékok ideje alatt Athénban átadni az olimpiai bajnoknőnek. /Balogh Zsuzsanna MVSZ-díja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2005. február 14.

A Kelet-Európában ritkaságszámba menő Magyar Autonóm Tartomány 1960-tól nevet és egyúttal profilt is váltó tartomány (Maros Autonóm Tartomány) burkoltan a magyar autonómia egésze alól ki akarta húzni a szőnyeget. Váratlanul román első embere lett a tartománynak. 1955-től a MAT-ot számos felső szintű ellenőrzésnek vetették alá, különösen a testvériség és az internacionalizmus szellemében való nevelést illetően a dolgozók körében, s a székelységre rendre negatív következményekkel járó elmarasztalások egy bizonyos Monográfia-ügyben csúcsosodtak ki. Gagyi József, a MAT viszonyainak kutatója a tatabányai Limes c. negyedévi tudományos szemle 2004/1-es, Változó Székelyföld című tematikus számában részletesen foglalkozott ezzel az időszakkal. Az 1960-as tartományi csúcsértekezletről írt, melyen ledorongolták azt a jókora könyvben összegyűjtött tanulmánycsokrot, amely A Magyar Autonóm Tartomány a szocialista fejlődés útján címet viselte, s amit egyszerűen csak „Monográfiaként” emlegettek. Ez a kiadvány pártrendelésre készült el, s propagandacélokat szolgált volna. A mintegy 30 szerző komolyan vette a feladatát. Az említett értekezleten kritikák, éles ítéletek hangzottak el, többek között: az anyagban a szerzők burzsoá terminológiát használnak, például Székelyföld, székelység. A szerzők Romániát többnemzetiségű államnak nevezik, egyes szerzők még azt a kérést is taglalják, hogy a MAT-nak miért nem adnak önállóságot. „Az egész anyagon mint egy fekete szál húzódik végig a nemzeti, regionális, autonomista izoláció. Ez a független Erdély burzsoá gondolata, amelyet a volt burzsoázia terjesztett.” Végül pedig: a monográfiában nem magyarázták meg, hogy Romániában s véglegesen megoldották a nemzeti kisebbségek kérdését. A könyvet még terjesztése előtt Bukarestben bezúzták, egy kézirata a budapesti Teleki László Könyvtárban tanulmányozható. A támadás jó ürügy volt ahhoz, hogy meginduljon a MAT lebontása, az ügyben érintett káderek kicserélése. Az 1968-ban bejelentett „megyésítés” látszólag igazságot szolgáltatott volna Székelyföldnek. Igaz, hogy az elképzelések szerint Maros leszakadt volna, „cserében” viszont a leszakított Sepsi és Kézdi rajonok visszatértek volna a székelység kebelébe, egy nagy székely megye, Hargita keretén belül, Csíkszereda központtal. Ez az „igazságtevőnek” bemutatott, fiatal Ceausescu-korszak felívelő szakasza volt. Ekkor zajlott a hargitai „megyecsinálás”. A pár nap alatt lezajlott székely „népmegmozdulás azt ültette el a Csíkszeredában élők szívében, hogy a felsőbb akarattal, a párt szavával is szembe lehet menni. Az eseményt több elemzés és emlékezés is felidézi – Gagyi József mellett Sarány István és Szabó Katalin közös dokumentumkönyve (Megyecsinálók, Szemtanú Könyvek, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001), valamint Zöld Lajos újságíró visszaemlékezése (Kölcsönkért élet, kamatra, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003). /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. Vezetők pozícióharca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2008. március 7.

Csíkszentdomokoson a községházán immár harmadik alkalommal nyílt meg Oláh Katalin műkedvelő képzőművész nőnapi kiállítása. /Szabó Katalin Noémi: A nő rózsák képében. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

2008. március 10.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett Civil és közéleti iskola rendezvénysorozat utolsó állomásához érkezett a hét végén. A program 2007 októberében indult, keretében 12 erdélyi városban 12 konferenciát tartottak. A rendezvény célja az volt, hogy az erdélyi magyar középiskolás diákok, valamint az első és másodéves egyetemi hallgatók érdeklődését felkeltsék a civil szféra és közéleti kérdések iránt. A csíkszeredai rendezvényt a Sapientia Egyetem épületében tartották március 10-11-én. Potozky László, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítávány elnöke után Kolumbán Gábor egyetemi tanár tartott előadást, illetve Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke beszélt a készülő tanügyi törvényről. Előadást tartott még Zsigmond Csilla egyetemi előadó Székelyföld – számokban címmel. Sándor Krisztina MIT-elnök kiemelte, hogy mind a 12 konferenciára sikerült a leghozzáértőbb személyeket felkérni az előadások megtartására. Az elhangzott előadások hanganyagai a www.civilsuli.ro honlapról letölthetők. /Szabó Katalin Noémi: Véget ért a Civilsuli. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2008. március 31.

Minden évben húsvét után szervezik meg a felcsíki egyházi kórustalálkozót a felcsíki főesperesi kerülethez tartozó plébániák valamelyikén. Idén a gyimesfelsőlokiak fogadták a 18 csoportot. Gyimesfelsőlokon a római katolikus templomban népviseletbe öltözött kórustagok ünnepi szentmisén vettek részt. A szentmisét követte a kórustalálkozó, amelyen a kórusok egyházi énekeket adtak elő. /Szabó Katalin Noémi: Egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./

2008. április 3.

Csíkszeredán a Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetsége Hogy ne merüljünk feledésbe címszó alatt megtartja 2007. évi tevékenységének értékelését. Buzogány Dénes elnök ismertette a beszámoló főbb pontjait. A szövetség 2000. március 11-én alakult 413 munkaszolgálatos jelenlétében. A szövetség erőfeszítéseinek köszönhetően jelent meg a 309/2002-es törvény, amiről később kiderült, hogy nagy hiányosságai vannak. 2005-ben ezért törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be, melyet 2007 tavaszán már harmadszorra utasítottak vissza. 2007. szeptember 11-én írásban folyamodtak az összes nemzetközi jogi szervezethez, köztük a Nemzetközi Emberjogi Legfelsőbb Bírósághoz. Az évek során a szövetség Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson emlékművet állíttatott. Megjelentették a Katonasors című dokumentumgyűjteményt. Jelenleg 6450 tagot tartanak nyilván. /Szabó Katalin Noémi: Hogy ne merüljünk feledésbe. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2008. április 21.

Tusnádfürdőn április 19-én megrendezték hatodik alkalommal a Csíki Fiatal Pedagógusok Fórumát. A rendezvényen körülbelül 50 személy vett részt. A fórumnak továbbképző jellege mellett célja, hogy a pedagógusok megismerjék egymást és tapasztalataikat kicseréljék. Petres Kinga főszervező elmondta, hogy a résztvevők rendezvényről rendezvényre aktívabbak. A következő témákban végeztek műhelymunkát: Önismeret és szakmai kompetenciák szerepe a pedagógus személyiségének fejlődésében; A tanulás tanítása és Gyakorlati technikák a hatékony, erőszakmentes kommunikáció érdekében. A pedagógusok babakészítést tanulhattak, Boldizsár Ágostonnal dramatikus játékokon vettek részt. /Szabó Katalin Noémi: Pedagógusok fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2008. október 28.

Háromszék legnagyobb sportolója, Szabó Katalin nevét viseli október 27-től a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok. A zágoni születésű, az 1984-es Los Angeles-i olimpián négy arany- és egy ezüstérmet szerzett egykori tornász elmondta, nagyon boldog, már 20 éve abbahagyta az aktív sportolást, de az emberek még emlékeznek rá, mondta a 42 éves, Franciaországban élő Szabó Katalin, hozzátéve, hogy mindig büszke volt szülőföldjére. /Elismerés a jelképnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2009. november 18.

Új előadással bővült a színházi kínálat Temesváron. A CamenArs Kulturális Egyesület Tóbiás és Kelemen – A civakodó kiskakasok című gyermekelőadással lépett közönség elé. A Diákházban tartott bemutató szépszámú gyermek- és felnőtt közönséget vonzott. Az előadás Veress Zoltán: Tóbiás és Kelemen verses állatmeséjének színpadra átírt változata (Szekernyés Irén munkája). A színpadra állítást két friss diplomás rendező: Visky Sámuel és Szabó Katalin vállalták. A darabhoz Visky Sámuel írt zenét. A darabot a Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészei adták elő. /Szekernyés Irén: Mesejáték indult útnak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

2009. november 28.

November 29-én a Tóbiás és Kelemen – A civakodó kiskakasok című gyermekelőadást mutatják be Lugoson. A Veress Zoltán verses állatmeséje alapján készült színpadi játékot Visky Sámuel és Szabó Katalin rendezte. /Szekernyés Irén: Tóbiás és Kelemen gyermekelőadás Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2010. december 7.

Világi ferences élet Váradon
Nagyvárad – Hétfő délután a Romániai Ferences Világi Rend nagyváradi tagjai évértékelő találkozót tartottak a Barátok templomában. Szent Miklós napja alkalmából egymás megajándékozásáról sem feledkeztek meg.
Szabó Katalin, a Romániai Ferences Világi Rend nyugati minisztere az erdon.ro-nak arról számolt be: lelkiekben gazdag évet zártak a rend közösségének tagjai. Nagyhéten például ott voltak a Kálvária-dombon zajlott keresztúti ájtatosságon a görög katolikus ferences testvéreikkel együtt. A csíksomlyói püskösdi búcsún egy kisebb csoporttal képviseltették magukat, majd ugyanott a fiataljaik részt vettek a VIII. Ferences Ifjúsági Zarándoklaton. Ugyanakkor a váradi katolikus templomokban tartott búcsúünnepségeken mindig jelen volt néhány tagjuk, akárcsak dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatási szertartásán.
Színes előadások
Porciunkula ünnepén a Barátok templomában újraáldották a zászlójukat, melyet aztán elhelyeztek új székhelyük Ferenc oltáránál. Ezen a napon teljes búcsúban részesültek. Augusztus 14-én, Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén körmenetet szerveztek a városban, szintén a görög katolikus testvéreikkel együtt. A közel két órás körmenetbe bekapcsolódtak Exc. Böcskei László és Exc. Virgil Bercea püspökök is. Október 4-én, Assisi Szent Ferenc napján a Barátok templomában ünnepeltek. Két új testvér fogadtak be a rendi közösségbe, a szentmise pedig az élő és az elhunyt ferencesekért volt felajánlva. Az ezt követő agappén mindenki jól érezte magát. December 5-én tizenegyedik alkalommal bonyolították le az állomáson Mikulás-esti szeretet vendégségüket, melyre az ott élő hajléktalanokat, illetve szegényeket hívták meg.
Szabó Katalin örömmel újságolta, hogy a szervezetüket hivatalosan is elismerték. Jelenleg 17 örök fogadalmas testvérük van és 4 befogadott. Lelki vezetőjük Sövér István atya, aki színes előadásaival, lelkiismeretesen összeállított képzésanyagokkal gazdagítja találkozóikat.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

2013. július 24.

A romániai régiósítás, az erdélyi magyar orvosképzés, és a nemzeti jelképek a témák között
Az erdélyi Tusnádfürdőn megkezdődtek szerdán a – Tusványosként emlegetett – 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadásai: egyebek közt a romániai régiósítás, az erdélyi magyar orvosképzés és a nemzeti jelképek szerepeltek a vitafórumokon és pódiumbeszélgetéseken.
A hét végéig tartó rendezvényt az alapítók – Németh Zsolt és Toró T. Tibor – nyitották meg. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a közép-európai országok egymásrautaltságát hangsúlyozta: szerinte összefogva hatékonyabban tudnak részt venni az európai válság kezelésében. Hozzátette: a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek.
A politikus szerint Magyarország képes arra, hogy a 2008 óta tartó gazdasági és pénzügyi válság által sújtotta országok közül átkerüljön a válságot sikeresen kezelő országok közé, és sikerét "szétterítse az egész nemzet irányába".
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a megnyitón, majd a romániai régióátszervezésről rendezett pódiumbeszélgetésen is hangsúlyozta, a szabadegyetemen aláírásokat gyűjtenek annak az erdélyi kiáltványnak a támogatására, amely a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett szól.
Kifejtette: az erdélyi magyar közösségnek a konfliktusokat is fel kell vállalnia, hogy számára kedvezően végződjön a régióátalakítás. Toró a békés, de konfliktusos eszközök közé sorolta a polgári engedetlenség eszközét, mely útelzárásokra, vagy az adófizetés megtagadására is kiterjedhet.
A régiósítás témájáról Rétvári Bence a közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Az államtitkár kiemelte: az unió és az Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják.
Széles társadalmi összefogást sürgetett a magyar nyelvű orvosképzés és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának ügyében Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke egy kerekasztal-beszélgetésén. Kiemelte, hogy már kevesebb mint 32 százalék a magyar oktatók aránya a MOGYE-n és az egyetem vezetésében egyharmad alatti a magyar képviselet.
A nemzeti jelképekről rendezett fórumon Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: Budapest mint főváros első számú gyűjtőhelye, gondozója és felelőse a nemzeti összetartozásnak, a magyarság jelképe, minden magyar emberé. A nemzeti jelképek közé sorolta a magyar nyelvet, az alaptörvényt, a zászlót, a címert, a himnuszt, az ünnepeket és a magyar fővárost is.
Lucian Mandruta újságíró, aki a februári "székelyzászló-háború" idején szolidaritást vállalt a székelyekkel, videoüzenetben csatlakozott a fórumhoz. Elmondta, hogy szeret dicsekedni azzal, amit a magyarok és szászok építettek Erdélyben, és úgy véli, az együttélésnek az lehetne a kulcsa, ha a románok és magyarok megtanulnának büszkék lenni egymásra.
A Kárpát-medencében az ökorégiót érintő kérdésekben a helyiek véleményét is ki kellene kérni a döntések előtt – mondta Schiffer András, az LMP társelnöke az MTI-nek a rendezvényen. A politikus hangsúlyozta, hogy például az erdélyi Verespatakon a tervezett aranybánya ügyébe a Tisza vízgyűjtő területén élők nem tudnak beleszólni, pedig Európának a helyi közösségek önrendelkezésére kellene épülnie.
Tusnádfürdőn jelentette be Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben nyitja meg még az idén két új irodáját a Kárpát Régió Üzleti Hálózat. A politikus elmondta, a marosvásárhelyi megnyitását az is indokolja, hogy a város régióközpont, és akár a leendő székelyföldi autonómia központja lehet, Szatmárnémeti pedig a partiumi magyarság szempontjából kiemelten fontos település.
Tusványoson bemutatták a székelyföldi olimpikonokról szóló kötetet. Becze Tibor csíkszeredai újságíró Székelyföldi olimpiai bajnokok, csíki olimpikonok című kötetéről Csinta Samu, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője elmondta, hogy a téli sportokban kiválóan teljesítő olimpikonok mellett például Szabó Katalin tornászról és a 2012-es londoni paralimpián aranyérmes kerékpáros Novák Eduárdról is szól a könyv. Az eddigi hat székelyföldi olimpiai bajnok közül három magyar, három pedig román színekben szerepelt. Bemutatták a Pro Minoritate Könyvsorozat újabb négy kötetét is.
Benda Jenő A béke kálváriaútján című cikkgyűjteménye a trianoni béketárgyalásokról szól. A 20. század első felének újságírója a magyar delegációt kísérte el Párizsba és mutatta be a tárgyalások körülményeit, a francia fővárost – mondta a kötet szerkesztője, Filep Tamás Gusztáv. Borsi-Kálmán Béla Nemzetstratégiák című válogatott külpolitikai tanulmányokat tartalmazó kötetéről azt mondta, hogy segít megérteni a szomszédos államok politikai gondolkodásmódját. Mák Ferenc könyvéről, A Vesztegzárról, amelynek témája a volt Jugoszlávia területén élő magyar közösségek, Filep Tamás Gusztáv összefoglalva megállapította, hogy az egykori Jugoszlávia "méltatlanná vált arra, amit kapott", a szerb politikai elit nem akarta és nem tudta konszolidálni a soknemzetiségű országot. Tóth István A peremvidék világbirodalma című kötetében az egykori szovjet tagállamok közül a balti államokról, Ukrajnáról és Moldováról írt. A szerző a könyvbemutatón megjegyezte, hogy amíg a baltiak országok mai viszonyait is meghatározta, hogy határozottan követelték vissza függetlenségüket, Ukrajna békésen kapta meg azt.
MTI

2014. június 4.

Együvé tartozunk (A Nemzeti Összetartozás Napja )
Trianon vad kegyetlenséggel, bosszúsággal, rosszindulattal darabolta fel anyaországunkat, és szórta szét nemzetünket.
Azóta a tenyérnyire összezsugorított anyaföld igyekszik összetartani az árnyékába került, s ott meghúzódott nemzet részeit. Nem könnyű feladat. Őseink nem az égből jöttek, nem hoztak magukkal angyali ajándékokat, csak az istenadta tehetséget, rátermettséget, észjárást hozták magukkal, s ha élni akartak a történelem viharaiban, boldogok lenni, akkor megteremtették, megalkották maguknak a boldogulás eszközeit, megkeresték s megtalálták a módját annak, hogy megőrizhessék elődeik hagyományait, azokat új és új elemekkel gazdagítsák. A tudományok terén például olyan nevezetességeket sorakoztattak fel, mint a „svéd” Bárány Róbert orvos, az „angol” Gábor Dénes fizikus, az „amerikai” Békésy György fizikus, Hevesy György kémikus, Szilárd Leó fizikus, Teller Ede atomfizikus, Oláh György kémikus, Neumann János matematikus, Wigner Jenő fizikus, az erdélyi Bolyai János és Farkas matematikus, az anyaországi Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus...; a művészetek világában: Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Erkel Ferenc, a nagyszentmiklósi Bartók Béla, a márkosfalvi Barabás Miklós...; az irodalom területén: Ady Endre, Arany János, Petőfi Sándor, József Attila, Tamási Áron, Benedek Elek... Hogy csak néhány nevet említsünk a hosszú névsorból... És végül jöjjön a sport, melynek nagyjai beírták nevüket a „halhatatlanok”, az örökké élő legendák névsorába: Hajós Alfréd, Gerevich Aladár, Rejtő Ildikó, Gyarmati Dezső, Székely Éva, Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás, Kubala László, Bozsik József, Puskás Ferenc... az erdélyiek közül: Balázs Jolán, Jencsik Katalin, Orbán Olga, Bölöni László, Pecsovszky József, a zágoni Szabó Katalin, a teleki Nagy Irén, az imecsfalvi Kicsid Gábor, a baróti Derzsi Ede... Valamennyien a magyar nemzet tagjai, függetlenül attól, hogy hol éltek, élnek, milyen ország színeiben léptek küzdőtérre. Csak a testük viselte az illető ország címeres mezét, a lelkük mélyén valamennyien magyarul éreztek, szívük magyarul dobogott, hiszen a vér, mely ereikben csörgedezett, csörgedezik, soha nem változott vízzé, s nem változik ma sem. Igen, a magyar nemzet tagjai ők. Éppen ezért kötelességünknek érezzük megőrizni s feleleveníteni világraszóló győzelmeik, tetteik emlékét, s ily módon is példát szolgáltassunk gyermekeinknek, fiainknak, leányainknak. És még valami: jó, ha tudják, mi, magyarok együtt jöttünk a Kárpát-medencébe, s bár külön-külön élünk, mégis együvé tartozunk!
Áros Károly. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. szeptember 29.

A pedagógusok tudományos munkáit jutalmazzák
Negyvenhárom tudományos munka érkezett be idén a Apáczai-díj felhívására, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szeptember 27-i ülésén értékelte ezeket. Amint az a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből kiderül, az RMPSZ kétévente jutalmazza Apáczai-díjjal azokat a pedagógusokat, akik az oktató-nevelő munka mellett tudományos kutatást is végeznek. Azok a pedagógusok pályázhatnak, akik a közoktatásban dolgoznak (vagy onnan mentek nyugdíjba), és önálló kötetben vagy elismert tudományos szaklapban közzétett munkák szerzői. Az év elején kiírt pályázatra az előző díjkiosztás óta megjelent tudományos munkákkal szeptember 16-ig lehetett jelentkezni a természettudományok, a humántudományok, valamint a pszichopedagógia területéről. A díjhoz a Sántha Csaba szobrászművész által készített kisplasztika, sorszámozott oklevél és pénzjutalom is társul.
A kitüntetettek:
Apáczai-díj gyémánt fokozat
Bencze Mihály – Selected Problems and Theorems of Analytic Inequalities (természettudományok);
Apáczai-díj arany fokozat
József Álmos – Mire a falevelek lehullanak… (humántudományok);
Apáczai-díj ezüst fokozat:
Balázs Lajos – Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúra világából (humántudományok);
Nagydobai Kiss Sándor – Nemzetközi matematikai szakfolyóiratokban megjelent cikkek gyűjteménye (természettudományok);
Apáczai-díjban részesül:
Erdély Judit – Fatikus beszéd (humántudományok);
Kiss Kálmán – Túrterebes földrajzi neveinek története (humántudományok);
Török Árpád – Észak-Erdély–Bukovina útikalauz (természettudományok);
Vincze Zoltán – A kolozsvári régészeti iskola a Pósta Béla-korszakban (1899–1919) (humántudományok);
Dicséretben részesül:
Molnár-Kovács Emese, Ferencz Edith-Mária – Medvecukor iskolás lesz (pszichopedagógia);
Szász-Mihálykó Mária – Bolyongás a rengetegben (pszichopedagógia);
Kovács Béla – Matematika szaklapokban megjelent tanulmányok gyűjteménye: Kalandozások 2013 körül; Feladatvariációk, avagy hogyan szerkeszthetünk feladatokat?; Teljes négyzet évszámok; Feladatvariációk – Hogyan szerkeszthetünk ismert feladatokból újabbakat?; Változatok egy témára, avagy hogyan szerkeszthetünk feladatokat?; Variations on a theme or how you can create problems? (természettudományok);
Lőrincz Sándor – Erdővidéki túrautak (természettudományok);
Wilhelm Sándor – A törpeharcsa (természettudományok);
András Ignác – Tudomány s erény díszére (humántudományok);
András József – Lövéte, a megtartó székely falu (humántudományok);
Incze Pál – Gyűlölet nincs, csak fájdalom (humántudományok);
Fazekas (szül. Salánki) Éva – Egy berettyószéplaki cigányasszony hiedelmei (humántudományok);
Kodolányi András – Volt egyszer egy 2-es számú Iskolás Sportklub (humántudományok);
Kulcsár Gabriella – Emlékek a kolozsvári magyar zenekritika történetéből – Brassai Sámueltől Lakatos Istvánig (humántudományok);
Lőrincz József – Székelypetki népballadák (humántudományok);
Magyari Sára (tanulmányok) – A kert/udvar és szócsaládjának képe a magyar népdalokban; Imaginea lingvistică a „vieții” în limba maghiară și română; Anyanyelv–hangyanyelv–ecet. Avagy a fától fáig – magatartás oktatásstratégiai példája a Bánságban; Az anyanyelv képe – csoportos kutatás a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen; The Linguistic Image of Man in the Hungarian and Romanian Languages; A magyar mint idegen nyelv az áll és a stă igék tükrében; A munka–pénz nyelvi képe a magyar és román nyelvben (humántudományok);
Pénzes Lóránd – Szentkereszty Stephanie testamentuma és alapítványai (humántudományok);
Tamási Zsolt – Az 1848-as erdélyi római katolikus egyházmegyei zsinat (humántudományok);
Veres Tünde – Erdély református templomai (humántudományok);
Elismerésben részesül
Nemes Emil – Barangoló – városismereti kisokos 1–3. (természettudományok);
Trufán Ildikó Rozália: Földrajz munkafüzet, 4. o. (természettudományok);
Trufán Ildikó Rozália, Trufán József – Történelem munkafüzet, 4. o. (humántudományok);
Szabó Katalin – The introduction of the preparatory class in Romania (pszichopedagógia);
Barabás Attila – Alternatív eljárások a kémia oktatásához (természettudományok);
Keresztes Kálmán – Genii ale matematicii la Sibiu, Farkas Bolyai și János Bolyai (természettudományok);
Bakó Botond Béla – Áprily-estek emlékkönyv (humántudományok);
Berekméri D. István – Bethlen Gábor Erdély fejedelme (1613–1629)(humántudományok);
Farkas Aladár – 100 éves a ditrói Jézus Szent Szíve templom (humántudományok);
Frigy Szabolcs-István: A felekezeti iskolák hozzáadott értékének vizsgálata Romániában (humántudományok);
Gergely Erzsébet-Emese – Ki olvas ma (még) az iskolában? (humántudományok);
Metanova kutatócsoport, Borsos Szabolcs – Hit, kultúra, önrendelkezés Kelet-Európából nézve (humántudományok);
Nagy János – Románia hadba lépése 1916-ban – Trianon és a román történetírás (humántudományok);
Váradi Éva-Andrea, Páll-Szabó Ferenc Dániel, Pócsai Sándor – O istorie a maghiarilor (humántudományok);
Veress Imola – The Myth-Shaping Power of a Past Vision of the Future (humántudományok);
Incze Fejér Anikó, Incze Pál – Gyűlölet nincs, csak fájdalom (humántudományok).
A díjakat és az okleveleket október 11-én, szombaton délelőtt 10 órától adják át a szovátai Teleki Oktatási Központban. A testület az Apáczai-díj pályázati felhívásának kiegészítése és módosítása mellett is döntött: ennek értelmében a kiírás jövőben kiegészül az elektronikus pályamunkák fogadásával, valamint a pályázatok benyújtási határideje július 1-jére módosul. Azok a szerzők, akik elnyerték az Apáczai-díj legmagasabb, gyémánt fokozatát, továbbra is küldhetnek be pályamunkákat, amelyet a Tudományos Tanács nyilvántartásba vesz, elismerő oklevéllel jutalmaz, valamint kiemelt helyen megjeleníti azt az RMPSZ honlapján.
Szabadság (Kolozsvár)

lapozás: 1-26